12 perc futás – 4 perc gyalog x 5

Időpont: 9.30 órától – nappali futás
Terep: Szigetmonostori kis Duna ági gát, Pócsmegyer faluig – ugyanez vissza – Szigetmonostori kis Duna ági gát a szentendrei rév irányába – többször oda-vissza. Földút.
Megjegyzés: A magányos futó egoista érzeteivel tarsolyomban vágtam neki az útnak. A túlerőltetettnek vélt térdeim óvása érdekében, teljes mértékben kikerültem a betonon történő futást, melyre ismételten egy nap kihagyással került sor. Új élmény volt az, hogy láttam a környezetet, amiben futok, illetve láttam azt is, hogy hova lépek. Ennek ellenére, a csípős téli hidegben hamar megfájdult a jobb térdem, kb. 6 perc futás után. Nagyon kellemetlen volt, mintha ki akarna szakadni belőle egy csont. Fel akartam adni, de mégsem tettem. Áthelyeztem a testsúlyomat a bal lábamra és igyekeztem a hasító fájdalmat elkerülni. A szokatlan pozíció a lábaimat erőteljesen kikészítette. A bal lábnak köszönhetően, mely kiválóan tette a dolgát, végül teljesítettem a tervet. Remélem, hogy egy nap kihagyás után ismét egy reggeli futással indíthatok. Rám fér. Ügyelnem kell az igényesebb bemelegítésre is és a puha talajú terep megválasztásával a térdizületeim megterheltségét a lehetőségekhez mérten minimalizálnom kell. A nyolc edzésnek már meg van az eredménye. A közértben a pénztáros nő megjegyezte, hogy mióta utoljára látott, egészen kikupálódtam. Többen is észrevették a testsúlycsökkenésemet is. Keresnem kell egy jó masszőrt, aki hetente vagy kéthetente egyszer jól átmozgatja az izomzatomat. Ma sörrel vettem be a porcképzőt, miután a faluval megnéztük a Madách Színházban a Ne most drágám! című pajzán komédiát. Egész jó volt. A színdarab is. Az OASIS végre letöltődött, de át kell konvertálnom mp3-ba. Addig is Cseh Tamás, Bad Religion és Goran Bregovics szórakozt.
Fizikum: A hétvégi punnyadsággal átitva, de fitten kezdtem futni. A jobb térdem eddig nem tapasztalt méreteket öltve, elviselhetetlenül fájt, a gyengébbiknek vélt bal láb viszont tökéletesen működött. A gyomromban éreztem az futás elején egy kis nyomást, de hamar elmúlt. Nem volt rossz az edzés, de a végére nagyon elfáradtam. Nem is gondoltam volna, hogy két lábon ugrálva is össze lehet zsugorítani a távolságokat. Mivel nappal volt, jól érzékeltem a megtett távot. Büszkeség töltött el. Az edzés után nem fájtak annyira izmaim és csontjaim, mint egy esti - futó - kaland esetében. A jobb térdem viszont egyértelműen begyulladt. Nagyon remélem, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, a már ismert módszerek (kenőcsök, gyurmázás) bevetésével, hamar regenerálódnak tagjaim.


Lakóhelyem: Szigetmonostor