Időpont:

18.35 órától – esti futás
Terep: Szigetmonsotor Orvosi Rendelőtől a Mártírok úton az új telkekig – a Horányba vezető betonúton a gátig – a gáton végig a Dunakeszi kompig – a gáttal párhuzamos betonúton vissza – a játszótérnél fel a gátra – a gáton végig a Dunakeszi kompig – a gáttal párhuzamos betonúton vissza – a játszótérnél fel a gátra és még néhány száz méter.
Megjegyzés: Megfáztam. Átmeneti halláskárosodás után négy nap némaságra ítéltetve a hangszálgyulladásból kifolyólag. Tíz napi kényszer-punnyadás után ismét a két lábon lihegők táborába helyeztem át magam, ha csak egy röpke órányira is. A terv a minimum 40 perc volt, s ha bírom, akkor több, de azzal a kitétellel, ha a rosszullét legkisebb jelét is érzékelem önnön magamon, akkor azonnal rátaposok a fékre és kiszállok a buliból. Az idő jó volt, egy pulóver és egy sapka nagyszerűen ellátta fűtő tevékenységét. A cipő jól volt befűzve, lábaim kissé elszoktak tőlük, de a tíz percnyi – sajnos túl – laza bemelegítést követően könnyedén vágtam neki a futásnak. Jól ment az edzés, a lábaim gond nélkül mozogtak, viszont a tüdőm érdekesen viselkedett: Bár 10-12 perc után beállt a légzésem, a 30. perc környékén enyhe légszomj kísérte végig további utamat. Időnként megijedtem a helyzettől, de újra meg újra nyugodtam konstatáltam, hogy még mindig az orromon és a számon szívom be a levegőt, mondhatni távol vagyok még a végső stádiumban fellépő bőrlégzési módszer bevetésétől. Az utolsó 10-14 percben már nagyon vártam a végét, midőn konkrét célként fektettem le magam előtt az egy órát. Végül teljesítettem. Úgy éreztem, hogy nem futhatok kevesebbet, mert az visszaesés lett volna. Bocs Katám a telefon miatt! Azt hiszem, hogy nem buggyantam meg, csak egy kissé túlpörögtem a futás alatt. Rúzsa Magdi és a Doors próbálta lekötni figyelmemet, több-kevesebb sikerrel. Ja, és a kényszerből kihagyásra kerülő időszakokban nem írok, mivel 1+1 irományaimban a futásokat kívánom rögzíteni nem pedig a közjátékokban zajló ego-vívódásaimat. És még valami: Sikerült a középfokú cigány nyelvvizsgám!
Fizikum: Túlterheltségnek nyoma sincs, sem izomláz, sem pedig csontfájdalom nem keseríti múló perceimet, óráimat. De mitől is lenne, hisz a néptáncon kívül semmi egyéb normális mozgást sem végeztem. Így aztán nem is ecsetelem tovább a helyzetet, s főként azért, mert szemeim szinte zárt állapotban leleddzenek. Ja, és le van szarva a Heineken! Ma Pilsner sört ittam és jól esett! Holnap ismét futni fogok!


Monostori gólya: Szigetmonostori Fotóklub®